Aki Kovásznát a szívbetegek Mekkájává tette

(Dr. Benedek Géza-emlékjeleket avattak)

Emlékplakett-avatással, szoborállítással emlékeztek Kovásznán dr. Benedek Géza kardiológus főorvos, kórházalapító és igazgató születésének 100. évfordulóján. A kettős ünnepség a Dr. Benedek Géza Szív és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház udvarán, majd a fürdőváros központi parkjában zajlott.

Háromszék, 2016. szeptember 14., szerda, Közélet

 

Mindkét eseményen kovásznai és idegenből érkezett orvosok, a megye, a város, a környező települések elöljárói, rengeteg fürdővendég, a helybeliek, szomszéd településekről érkezettek tisztelegtek a kórházalapító emléke előtt. A plakett elhelyezését, a szoborállítást a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület kezdeményezte, a műalkotások készítője Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész. Mindkét remekműről Gyerő József polgármester és a nagy előd fia, dr. Benedek Csaba húzta le a leplet, majd a kegyelet koszorúit helyezték el. A parkban közreműködött a vajnafalvi református egyházközösség kórusa Gyerő Katalin vezetésével, Barti Lehel szavalattal állt elő.
A szívkórházban az emlékplakett avatásán elsőként Joós Ştefan kórházmenedzser szólt a jelenlévőkhöz. Száz éve született dr. Benedek Géza, az ünnep mérföldkő, amikor vissza lehet tekinteni a múltra, de azt is számba lehet venni, mit hagyott ránk, mit kell tovább vinnünk. Az ő személyiségére emlékezünk, álma nélkül valószínűleg ma nincs meg ez a kórház. Példáját követni kell – érvelt a kórházvezető.
Gyerő József polgármester beszédében hangsúlyozta, dr. Benedek Géza meg tudta változtatni a város jövőjét, munkáját nem csak a mai kórház világhíre tükrözi, közvetve hozzájárult a város gazdasági fejlődéséhez, más területeken is nyomot hagyott. A szívkórház a város védjegye lett, emellett a városban a legtöbb munkahelyet adó egység is – húzta alá az elöljáró.
Több orvos is szólt az összegyűltekhez, mindannyian személyesen ismerték dr. Benedek Gézát. Dr. Suceveanu Mihaela tőle vette át az igazgatóságot. A kardiológiai rehabilitáció úttörőjének nevezte az ünnepeltet, akinek nevéhez fűződik a világszerte ismert Kovászna-modell kezelési eljárás. Dr. Benedek Csaba – az eltávozott fia – édesapja életútjáról szólt. Az orvosi egyetemet Kolozsváron, Budapesten és Halleban (Németország) végezte. 1955-ben lett belgyógyász szakorvos, később Bukarestben 1959-ben kapott szívgyógyász titulust. 1952-ben került Kovásznára a városi kórház igazgatójaként. 1962-ben feladatul kapta a Tartományi Szívkórház létrehozását. A kezdetben 200 ággyal rendelkező egységet 910 ágyasra bővítette, ahol 54 orvos és majdnem 500 fős személyzet dolgozott – elevenítette fel a történéseket.
Prof. dr. Kikeli Pál „kedves Géza bátyjához” szólt, és a hajdani marosvásárhelyi kettes klinika orvoskarának nevében mondta: Isten éltessen! Az általa kidolgozott Kovászna-modell – mely lényegében a szív és érrendszeri betegségek kezelé­sében a Tündérvölgy páratlan természeti forrásainak – levegő, víz, gázak – gyógyító hatását használja ki, sok mozgással kiegészítve – példaértékű hagyaték, de ugyanilyen példaértékű és követendő az ő emberi mivolta. Dr. Tatár Márta 1976-ban diákként került először a Tündérvölgybe, a hely varázsa és dr. Benedek Géza személyisége megfogta, orvosként ottmaradt a szívkórházban – elvenítette fel. A kórházalapító tevékenységének elismerésére 90. születésnapján a megyei tanács Pro Comitate Covasnae-díjjal tüntette ki, a kórház fennállásának 50. évfordulóján róla nevezték el az intézményt, nemrég a Kovászna Megyei Értéktárba foglalták a szívkórházat és a Kovászna-modellt – sorolta.

 

Dr. Albert István azt hangsúlyozta, a megye ma is tevékenykedő szívspecialistái mind a szívkórházban kezdték pályájukat, dr. Benedek Géza szellemiségét vitték tovább.
A központi parkban, a leleplezett szobor előtt Tamás Sándor megyeitanács-elnök az előd érdemei mellett a közelmúlt rossz ízű eseményeiről is szólt. Bukaresti irányítással, egy éjszaka alatt, egyetlen tollvonással megváltoztatták a szívkórház elnevezését, meggyalázva dr. Benedek Géza nevét és emlékét. A módosítás eltörléséhez napok alatt harmincezer aláírás gyűlt össze, az összefogás sikert hozott, helyreállt dr. Benedek Géza becsülete – ezzel is helytállásra ösztökélt a kórházalapító.
Gazda József kiemelte: kegyhely lett Kovászna központi parkja, Ignácz Rózsa, Fábián Ernő, Gazdáné Olosz Ella emlékművei mellett – akik a kultúrában alkottak nagyot – immár az is szobrot kapott, aki Kovásznát a szívbetegek Mekkájává tette. Az ünnepségen az orvos szülőfalujából, Baconból is érkezett küldöttség, kétmaréknyi földet – egyiket dr. Benedek sírja mellől – hoztak, a kis zsákocskát a szobor talapzatához helyezték.
Prof. dr. Benedek Imre rokonként, jó ismerősként nevezte „Géza bácsit” a tenni akaró székely megtestesítőjének. Látta, érezte, hogy itt, Kovásznán valami van, víziója volt, és ez bejött neki. Nemcsak gyógyulva mentek el innen a betegek, hanem jól is érezték magukat Kovásznán. „Géza bácsi, nekünk az a feladatunk, hogy nevedet és módszeredet megőrizzük” – jelentette ki a tudós orvos, a módszerrel nemcsak a kezelési eljárásra, hanem dr. Benedek emberségére, szellemiségére is utalva.
Hermann Rossner közgazdász, turisztikai szakember kiemelte: dr. Benedek Kovászna hírnevének öregbítésén, az itteni balneoklimatérikus tényezők folyamatos népszerűsítésén dolgozott, minden kapcsolatát kihasználta ennek érdekében. Munkája eredményeképpen nemcsak a szívkórház fejlődött, az egész várost előbbre vitte – mondta a szakember.

————————————————————————–

 

Dr. Benedek Géza egész munkássága az állandó, célszerű, hatékony munka példaképe. Gyermekkorában a szülői házban és a kisbaconi földeken kemény munkára szoktatták, a középiskolában átvette a Mikós szellemet, a munka hasznossága és célszerüsége lett fontos számára. Egyetemi és katonai éveiben (ezek, sajnos egybeestek) olyan emberekkel működött együtt és próbált tenni / cselekedni mint Tökés István, Juhász István, Wass Albert vagy Dobri János.

Miután hazajött a hadifogságból, szülőfödjén, Erdővidéken kezd dolgozni: orvosi rendelőt nyit a szentkeresztbányai bányavállalatnál és Nagybaconban, majd átszervezi az egészségügyi ellátást Udvarhelyen. Családi okokból, Keresztúron és Uzonon át kerül Kovásznára. Mindkét helyen fellelhető a keze nyoma, nem ült tétlenül egyetlen munkahelyén sem.

Kovásznán bontakozik ki igazán építő – szervező tevékenysége, de itt végzi tudományos és népnevelő munkájának oroszlánrészét is. Először a széthúzó és civakodó, kényszer alatt összekerült magánorvosok/ álorvosok csoportjából alakít ki egy jól működő városi kórházat, majd elkezdi élete főművét, a szívkórház megalkotását.

Benedek Elek és Orbán Balázs nyomdokain haladva, már kora ifjúságától érdekli a Székelyföld aranya, az ásványvíz minél jobb értékesítése/felhasználása. Nemcsak választott hivatása, a gyógyítás céljából kutatott, hanem a vidék anyagi fellendítése érdekében a borvíz értékesítése és exportja is állandóan foglalkoztatta.

Kovászna ilyen szempontból ideális hely: az ezer forrás városa máig kiaknázatlan kincseket rejt magában. A marosvásárhelyi orvosi egyetem kutatói és laboratóriumi lehetőségeinek kihasználásával elkezdi a kovásznai ásványvízkincs feltérképezését, a vízek és a gázkiömlések gyógyászati hatásainak tanulmányozását. Kutatások és megfigyelések / felmérések százait végzik el, több mint száz tudományos dolgozat szerzője / társszerzője.

Gazdag tudományos hagyatéka feldolgozásakor értetlenül áll az ember: hogy volt ideje ezt dolgozószobányi kéz- és gépiratos oldalt egyáltalán leírni, nemhogy a vizsgálatokat elvégezni, feldolgozni, dokumentálni. Ès emellett épített, nevelt, szervezett, gyógyított és segített, ahogy csak tudott. (Napi munkarendje: reggel körbejárni az állandó építő-javító munkálatokat, héttől nyolcig igazgatói teendők, nyolckor orvosi gyülés, ügyeletátvétel, tízig építőtelepei munka, tíztől kettőig betegek vizsgálata, gyógyítás, délután rendelés, ügyelet, beteggondozás, éjszaka pedig otthon vagy ügyeletben, tudományos munka, felkészűlés az előadásokra).

Nem könnyíti meg a feldolgozás munkáját az sem, hogy tudományos munkái, cikkei csak addig érdekelték, amíg meg nem jelentek, utána már a következőkkel törődött. Nem köttette be dolgozatait, nem gyüjtött különlenyomatokat, nem készített listákat róluk. 1980-tól pedig, miután otthoni dolgozószobájába már nem fért, a kórházban levő irodájában és a rendelőjében tartotta tudományos dolgozatait is. Ezek ott is maradtak, mert kényszerü eltávolítása / nyugdíjaztatása után többé nem lépte át a kórház kapuját. Egyetlen noteszét, amibe a kórházépítés mindennapjait jegyezgette, szerette volna mindenáron visszakapni, de fia közbenjárása nem volt eredményes.

A család tulajdonában maradt tudományos hagyaték még feldolgozásra vár. Egy első listát a biztosan megmaradt tudományos dolgozatokról sikerült eddig összeállítani. A lista korántsem teljes, további feldolgozás szükséges. Ezirányban minden segítséget szívesen fogadunk. A már említett okokból, 1980 után alig van adatunk, sok dolgozatot lehetne még megkeresni orvosi szaklapokban is.

Tudományos dolgozatok (a teljesség igénye nélkül)

 

  1. Hadnagy Cs., Horváth E., Benedek G.: A kovásznai mofetták hatása a reumás betegek bőrhőmérsékletére, Orvosi szemle, 1960/2
  2. Hadnagy Cs., Horváth E., Benedek G., Serester Z.:Therapeutische Ergebnisse in Bad-Mofetten Behandlung, Zeitschrift für Innere Medizin, 1961/16
  3. Hadnagy Cs., Horváth E., Benedek G., Serester Z.: Die Rolle der Mofetten in Covasna in der Therapie von Rheumatischen Erkränkungen, Zeit.ges.inn.Medizin, 1961/369
  4. Hadnagy Cs., Benedek G.: Examinari privind efectul hipotensiv al mofetelor din Covasna, USSM Gheorgheni, 21.12.1966
  5. Brassai Z.,Benedek G., Brassai E.: Eficacitatea bailor carbogazoase si a mofetelor din Covasna si Borsec in tratarea tombangeitei obliterante, Studii si cercetari de balneologie si fizioterapie, 1967/6
  6. Benedek G., Szentpétery I.: Kapillármikroszkópos vizsgálatok érszükületes betegek mofettakezelése során, Orvosi Szemle, 1967/2
  7. Brassai Z., Hadnagy Cs., Benedek G.: Tratamentul bolnavilor cu sindrom de ischemie periferica cronica prin mofete si bai carbogazoase, Sesiunea stiintifica Inst.Balneologie Bucuresti, 13-15.04.1967
  8. Benedek G. és mások: Kovásznán fürdő-mofetta kezelésben részesült 1000 essentialis hyprtoniás beteg gyógyeredményéről , Rheumatológia, Balneológia, Allergológia, 1968/8
  9. Hadnagy Cs., Benedek G.: Angaben zum Wirkungsmechanismus der Mofetten in Covasna, Archiv für Physikalische Therapie, 1968/4
  10. G.Benedek: Efectele terapeutice ale factorilor naturali de cura din judetul Covasna, Editura Medicala, 1968
  11. Benedek G.: Factorii terapeutici naturali din jud.Covasna, indicatiile terapeutice ale acestora, Consfatuire Covasna, 29-10-1968
  12. Szöcs D, Szöcs i., Benedek G.: Constatarile privind profilaxia recidivelor si efectele terapeutice bolii reumatice in sanatoriul de copii Covasna, Consfatuire Covasna, 29-10-1968
  13. Benedek G., Horváth E. és mások: Modificarile temperaturii cutanate sub actiunea mofetelor, Consfatuire Covasna, 29-10-1968
  14. Benedek G., Brassai Z., Brassai E., Hadnagy Cs.: Efectul hipotensiv acutsi cronic a mofetelor si bailor carbogazoase din Covasna, Consfatuire Covasna, 29-10-1968
  15. Brassai Z., Hadnagy Cs., Benedek G.: Rezultatele tratamentului balnear din Covasna in ischemiile periferice, Consfatuire Covasna, 29-10-1968
  16. Hadnagy Cs., Benedek G.: Cercetari privind mecanizmul de actiune a mofetelor din Covasna, Consfatuire Covasna, 29-10-1968
  17. Brassai Z., Hadnagy Cs., Benedek G.: Die Wirkung der Mofetten und Kohlensäerebäderbehandlung bei peripheren Durchblutungstörungen, Arch.Phys.Ther.Leipzig 1968/20/25
  18. Hadnagy Cs., Benedek G. és mások: Efectul vazo-activ al mofetelor din Covasna, examinat isotopic, Consfatuire Covasna, 29-10-1968
  19. Fórika Gy., Hadnagy Cs., Hirschfeld J., Benedek G. és mások: Tratamentul balnear al bolii varicioase in Covasna, Consfatuire Covasna, 29-10-1968
  20. Hadnagy Cs., Benedek G.: Angaben zum Wirkungsmechanismus der Mofetten in Covasna, Arch.Phys.Ther.Leipzig 1968/20/229
  21. Benedek G., Brassai Z., Brassai E., Horváth E.: Die akute und chronische hypotensive Wirkung der CO2 – Gas und Wasserbäder in Kurort Covasna, Archiv für Physikalische Therapie, 1969/4
  22. Brassai Z., Horváth E., Hadnagy Cs., Fórika Gy., Ferencz L., Benedek G.: Metode fizioterapeutice si balneare (mofete si bai carbogazoase) in tratarea bolilor cardiovasculare periferice, Ses.Stinntifica IMF Tg.M., 11.10.1969
  23. Brassai Z., Brassai E., Benedek G.: Eficacitatea bailor carbogazoase in tratamentul tromboangitei, Editura CCAC Sf.Gheorghe, 1969/49
  24. Hadnagy Cs., Benedek G., Brassai Z., Brassai E.,és mások: Mofette therapy and CO2 Waterbaths for arteriosclersis obliterans. Journal American Geriatrics Soc., New York, 1970/18
  25. Hadnagy Cs., Balogh L., Krepsz I., Brassai Z., Benedek G.: Die Wirkung der Mofetten und CO2-Bäder bei peripheren Durchblutungsstörungen und Varikosität. Arch.Phys.Ther.Leipzig, 1970/22
  26. Z.Brassai, Cs.Hadnagy, E.Horváth, G.Benedek: Tratamentul sindromului de ischemie periferica cronica la Covasna, Consfatuire centrala de balneologie, 1970
  27. Gh.Georgescu, M.Burtoi, V.Radu, G.Benedek: Modificari de flux sanguine clearance 133Xe si reografie la arterititii tratati balneo-fizical in statiunea Covasna, Consfatuire centrala de balneologie, 1970
  28. M.Burtoi, G.Benedek, V.Radu: Modificari electro cardiatice la bolnavii cu arterosclerozaobliteranta periferica tratati in statiunea Covasna, Consfatuire centrala de balneologie, 1970
  29. G.Benkö, A.Benkö, S.Török, I.Török, G. Benedek: Rezultatele obtinute la diabetici prin tratament cu bai carbogazoase si mofete la Covasna, Consfatuire centrala de balneologie, 1970
  30. Brassai Z., Erdélyi A., Horváth E., Ferenczy L., Benedek G., Sóvárszky M.: Studiul catecoalminuriei in vasculapatiile periferice in urma mofetoterapiei, Ses.Stiint. IMF, 17.12.1971
  31. Brassai Z., Csögör I, Horváth E., Ferencz L., Benedek G.: Efectul mofetoterapiei asupra transportului sanguine al colesterolului, Consf.Centrala de Cardiologie, 1972
  32. Horváth E., Erdélyi A., Brassai Z., Benedek G.,Ferencz L.: Studiul catecolaminuriei in vasculopatiile periferice cronice in urma mofetoterapiei efectuate la Covasna, Consf. Centrala de Cardiologie, 1972
  33. Dr.Benedek Géza sen.Dr.Benedek Géza jun.: Factorii naturali de cura ale statiunii Covasna si mecanismele lor de actiune.
  34. Brassai Z.Benedek G.Horvath E.,Kovalszki P.Solymosi M.,Pop Gh.H.,Benedek G.jun.Kiss K: Studiul eficacitatii terapiei carbogazoase cu tehnica Doppler
  35. Dr.Benedek G .sen, Dr. Benedek G.jun: Bazele teoretice ale aeroterapiei in bolilie cardiovasculare – efectele terapeutice obtinute in Spitalul de Cardiologie Covasna
  36. Brassai Z.,Benedek G.,Pop, Gh.H.,Kovalszki P.,Benedek G.jun: Tratamentul arteriopatiilor obliterante periferice prin perfuzii de dextran
  1. G.Benedek,S.Albert,M.Tatar,G.Roxin,N.Solymosi,L.Denes,G.Benedek jun: Rezultate tardive in tratamentul recuperator al valvulopatiilor reumatismale
  2. Brassai Z., Kovalszky B, Benedek G .: Terapia carbogazoasa naturala in arteriopatiile cronice obliterante periferice.Studiu longitudinal
  3. Benedek G., Brassai Z., Brassai E.,és mások: Mofette therapy and CO2 Waterbaths for arteriosclersis obliterans., III. International Symposion of Artheroschlerosis, West Berlin, 24-28.10.11973
  4. Z.Brassai, E.Horváth, I.Csögör, L.Ferencz, G.Benedek: Efectul bailor carbogazoase in tratamentul arteriopatiilor obliterante periferice cronice, Revista medico-chirurgicala, 1974/3
  5. G.Benedek, Z.Brassai: Fizioterapia si cultura fizica medicala in tratamentul sindromului de ischemie periferica cronica, Consf.Interjud.Odorhei, 1975/10
  6. Brassai Z., Csögör I., Fórika Gy., Ferencz L., Benedek G: Studiul mofetoterapiei prin investigatii farmacodinamice. USSM TG.M. 26.2.1976
  7. Brassai Z., Csögör I., Benedek G., Fórika Gy., Ferencz L: Mofetoterapia in studiul bolilor vasculare periferice, Ses.St. Academiei Medicale Tg.M., 4.4.1976
  8. Brassai Z., Ferencz L.,Fórika Gy., Benedek G, Horváth E.: Studiul mofetoterapiei prin investigatii farmacodinamice. Revista Medicala, 1976/22
  9. Brassai Z., Ferencz L.,Fórika Gy., Benedek G, Horváth E: Mofette Therapy for the tratment of arteosclerosis obliterans in the aged, International Congress of Angiology, Tokyo, 1976
  10. Brassai Z., Fórika Gy., Ferencz L., Benedek G és mások: Investigatii farmacodinamice in mofetele din Covasna, Ses.St. Academiei Medicale Tg.M., 24.4.1977
  11. Brassai Z., Fórika Gy., Ferencz L., Benedek G, Horváth E., Albu Ana: Mofetoterapia in arteopatia cronica obliteranta a membrelor inferioare, Congres National de Cardiologie 1977
  12. Benedek G., Hadnagy Cs., Ferencz L., Brassai Z.: Elderly arterial Hypertension Treatment by Mofette and CO2 Waterbads, Europ. Cogr. Of Clinical Gerontogy, Neptun, 1977/9
  13. Brassai Z., Fórika Gy., Ferencz L., Benedek G, Horváth E.: Mofette Therapy of obliterative arteriopathies of the lower extremities, World Congress of International Cardio-Vascular Society, Tokyo, 1977, Volum C4-10
  14. G.Benedek, Cs.Hadnagy és mások: Mofetten- und CO2-Badekur bei alten Hochdruckkranken, Zeitung für Physiotherapie, 1978/53
  15. G.Benedek sen., G.Benedek jun.: Bazele terapeutice ale aeroterapiei la bolnavii cardio-vasculari. , Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  16. M.Florian, G.Benedek, Z.Cosmopol: Studiu privind valoarea factorilor naturali a statiunii Covasna asociati cu antrenamentul fizic dozat, Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  17. G.Benedek sen., G.Benedek jun. és mások: Factorii naturali de cura in statiunea Covasna. Mecanismele lor de actiune. Metode de tratament., Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  18. E.Apetrei, A.Popa, G.Bunghez, A.Caulea, G.Benedek, I.Orha: Utilizarea beta-blocantilor in cardiologie. Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  19. G.Benedek és mások: Frecventa factorilor de risc la bolnavii cardiovasculari internati in Spitalul de Cardiologie Covasna, Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  20. Gy.Fórika, Z.Brassai, Z.Ferencz, G.Benedek: Modificarile fazelor sistolei ventriculare determinate de mofeto-terapie, Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  21. P.Kikeli, G.Benedek és mások: Efectele cardiovasculare ale bailor carbogazoase din statiunea Covasna la bolnavii cu unfarct miocardic. Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  22. G.Benedek, G.Menek, K.Miklós: Valoarea prognostica a BRD-ului tip Bailey. Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  23. Z.Brassai, Gy, Fórika, G.Benedek: Apele carbogazoase si mofetele in tratamentul arterioatiilor cronice obliterante a membrelor inferioare. Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  24. G.Benedek sen., A. Demetrescu, M.Sebestyén, G.Benedek jun.: Efectul CO2 asupra organismului uman. Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  25. Z.Brassai, P. Kovalszky, G.Benedek: Terapia carbogazoasa naturala in arteriopatiile cornice obliterante periferice. Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  26. Z.Brassai, Gy, Fórika, L.Ferencz, P. Kovalszky, G.Benedek : Cercetari farmacodinamice in mofetele de la Covasna, Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  27. Z.Brassai, I.Csögör, Gy, Fórika, G.Benedek: Explorarea efectului therapeutic al surselor carbogazoase prin metode pletismografice. Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  28. A.Demetrescu, G. Benedek, S.Török: Tratamentul complex al arteriopatiei obliterante a membrului inferior. Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  29. Z.Brassai, G.Benedek, Cs.Hadnagy: Studiul mofetoterapiei prin investigatii effectuate cu substante marcate. Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  30. Z.Brassai, A.Erdélyi, M.Macavei, G.Benedek: Studiul cazeclaminurieisub efectul curie balneare din Covasna. Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  31. G.Benedek, Z.Zsuffa: Aspecte din dezvoltarea statiunii balneare Covasna, Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  32. G.Benedek sen., G.Benedek jun., C.Bartha: Balneoterapia bolilor cardiovasculare. Indicatii. Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  33. G.Benedek sen., G.Benedek jun., C.Bartha: Reabilitarea institutionala a bolnavilor cardivasculari. Simpozion Model Covasna, 28/29.09/1979
  34. P.Kikeli, G.Benedek, Cseh B. és mások: Efectele cardiovasculare ale baii carbogazoase de la Covasna la bolnavii cu infarct miocardic in postcovalescenta, Centrul de Cercetare Tg.M., 1979,volum p.30
  35. G.Benedek és mások: Recuperarea bolnavilor cu infarct miocardic in faza a II-a si a III-a. Consf.interjud. M.Ciuc, 1980.04.26.
  36. Kikeli P, Horváth E, Koválszki P, Magyarósi Gy, Benedek G, Gönczy Andrea, Albert I. Experienţa a cini ani de reabilitare cardiovasculară a bolnavilor cu infarct miocardic. Aspecte medicale. Sesiunea Academiei, Filiala Tg. Mureş, 27 aprilie 1980.
  37. Z.Brassai,P.Kovalszki,H.Gh.Pop,G.Benedek,M.Solymossy et.: Effects of Mofette Therapy on Peripheral Hemodynamics Study by Doppler Ultrasound Technique Revista medicala 1982,XXVIII.1
  38. M.Florian,Gh.Georgescu,G.Benedek.: Studie zur Potenzierung der körperlichen Leistungsteigerung durch eine allgemeine Mofettenbehandlung bei Kranken mit Restzuständen nach Myokardinfarkt bei gleichzeitiger komplexer Übungstherapie in Covasna. Z. Physiotherapie Jg.34 1982 327-331.
  39. Koválszki P, Benedek G, Cotoi S, Albert I, Brassai Z, Repolszki Maria, Hintea A.: Studiul unor efecte hemodinamiceacute ale Nifedipinei la hipertensivi, Medicina Internă, 1984,36,303
  40. Benedek G, Roxin Gh, Albert I, Solymosi N, Dénes L, Tatár Márta.: Rezultate tardive ale procedeelor recuperatorii aplicate la Covasna., Simpozionul Progrese în cardiologie, Cluj, 25-26 mai 1984.
  41. Albert I, Tatár Márta, Benedek G.: Efectul mofetei asupra tensiunii arteriale la hipertensivii trataţi , Consfătuirea interjudeţeană de cardiologie, Tg. Jiu, 20 octombrie 1984.
  42. Benedek G, Tatár Márta, Albert I: Rezultatele cureri complexe de la Covasna la bolnavii cu hipertensiune arterială stadiul I. , Consfătuirea interjudeţeană de cardiologie, Tg. Jiu, 20 octombrie 1984.
  43. P.Kovalszki,G.Benedek,S.Cotoi,Z.Brassai,Cs.Benedek, M.Repolski: Akute Hemodynamic Effects of Nifedipine in Hypertensive Patients
  44. P.Kovalszki,G.Benedek,S.Cotoi,Z.Brassai,Cs.Benedek,M.Repolski : Effects of Spa Cure at Covasna on Hypertensive Patients Acute Hemodynamic Effects of Nifedipine in Hepertensive Patients
  45. Kovalszki P, Cotoi S, Brassai Z, Benedek G, Albert I, Tatár Márta: Studiul efectelor hemodinamice ale pindololului în hipertensiunea arterială esenţială. Al III-lea Congres Naţional de Cardiologie, Bucureşti, 24-26 0ctombrie 1985. Vol.rezum.p.113.
  46. Tatár Márta, Benedek G, Albert I, Koválszki P.: Studiul comparativ al aderenţei la tratament a bolnavilor hipertensivi internaţi în Spitalul de Cardiologie Covasna Al III-lea Congres Naţional de Cardiologie, Bucureşti, 24-26 0ctombrie 1985. Vol.rezum.p.163
  47. Kikeli P, Albert I, Benedek G, Toro S, Horváth E, Olosz E.: Efectul curei şi procedurilor carbogazoase de la Covasna în reabilitarea bolnavilor cu cardiopatie ischemică Simpozionul interjudeţean Covasna, 22-23 noiembrie 1985
  48. Tatár Márta, Albert I, Benedek G.: Reabiliatrea bolnavilor valvulari in Spitalul de Recuperare boli Cardiovasculare Covasna. Simpozionul interjudeţean Covasna, 22-23 noiembrie 1985.
  49. Kikeli P, Benedek G, Tatár Márta, Albert I, Bóni Piroska, Olosz E.: Efectele hipevolemizării asupra adaptării cardiovasculare în cursul mofetoterapiei. Sesiunea ştiinţifică anuală de valorificare a cercetării medicale. Tg. Mureş, 1987, vol.X, p.35.

.

.

.

 

Tudományos munkásságának kiemelkedő része a Kovászna modell megalkotása. Németországi útjain, különösen a Bad Krozingen-i és hamburgi hosszabb lélegzetű tartózkodásain tanulmányozta a szívbetegek gyógytornáztatásának hatásait és eredményeit. Hazatérve, kollégái elképedésére, a frissen infarktuson átesett betegeit szinte azonnal úszni küldte, orvosi felügyelet mellett gyógytornát végeztetett velük; eredményesen. Marosvásárhelyi kutatótársait is hosszan kellett győzködnie, amíg elismerték a személyre szabott gyógytorna hasznosságát, eredményeit. Így lett a természetes tényezők (levegőkúra, szénsavas fürdők, mofetta), a gyógyszeres kezelés és a személyre szóló orvosi tanácsadás mellett a gyógytorna is a Kovászna modell egyik fő eleme.

 

Egészségnevelő, népnevelő munkássága is köteteket tölthetne meg. A kórház orvosainak, az ápoló személyzetnek állandó továbbképzőket tartott, a betegeknek is turnusonként legalább egy elöadást az öket érdeklő kérdésekről és a városban és megyében is tartott egészségnevelő előadásokat. Mindezekre mindig lelkiismeretesen felkészült, kézírásos jegyzetein néhol még forrásmunkáit is felírta, ha valaki a hallgatók közül többet szeretne megtudni a témáról.

 

Számtalan ismeretterjesztő cikket írt, amik jórészt a romániai és magyarországi sajtóban jelentek meg. Ezeket sem gyűjtötte, hagyatékában talán egy tucatni lappéldány maradt meg. Rendszeres munkatársa volt A hétnek, több Tett szám megjelenésében is közreműködött, orvosi cikkeket írt az Előrébe és megyei újságokba is.

 

Munkássága fő eleme a szívkórház felépítése és működtetése volt. Szinte a semmiből teremtett meg egy korszerü, önellátó, új modellekkel is elörukkoló egészségügyi rendszert, amely Közép-Kelet Európa legnagyobb ilyen jellegű intézménye lett. Kényszerű nyugdíjaztásakor már azon dolgozott, hogy a kórházat nemzetközi metodológiai központtá alakítsák, azaz a szívgyógyászok képzésében nemzetközi szinten is részt vegyen.
Amikor 1961-ben átvette a szívkórház vezetését, az intézmény három épületben müködött:

Az évek során a következő épületeket építették:

Mindez szépen, sorban, látványos állami nagyberuházások nélkül, állandó megfeszített munkával épült. Minden egyes pénzalapért külön-külön meg kellett harcolni, néha úgy is, hogy saját alapokból megkezdték az építést és így kényszerítették a mindenható pártállamot, hogy pénzt adjon a befejezéshez. A terveket lelkes, fiatal építészek jórészt munkaidön kivül, önkéntes munkával készítették, a kivitelezéshez pedig Benedek doktor enrgiája, alkotóereje és emberfeletti munkája kellett.

Példamutató, tevékeny életet élt és egész munkássága azt sugallja, hogy cselekedni lehet és kell, mert érdemes.

 

A Kovászna modell, ahogy én látom

Feltételezhető, hogy a kovásznai vízeket már a rómaiak használták (a limes közelsége, rétyi, komollói castrumok, stb). A vizek egy részét állítólag már 1773-ban vegyelemezték, “feredőkröl“ az 1550-1605-ös években történik említés, szervezett gyógyfürdetésrõl 1880-tól van tudomásunk.

Orbán Balázs: Székelyföld leírásában több málnási és bodoki és tusnádi borvíz bel-és külföldi vegyészek által 1866 környéken elvégzett elemzéseit (Cseh Károly,dr.Pataki és Bélteki,Henrik Gusztáv és a zürichi Vislicenus prof.) közli. Kovászna ásványvizeiről csak azt írja, hogy „igen kellemes,erősítőleg ható vasfürdők vannak Vajnafalván“, említést tesz a Pokolsárról és leírja a„gőzfürdőket“is.
A témával foglalkozók: Wernherus Georgius 1551,Martinus Zeiler 1630 ,Lakatos István 1702,Mátyus István 1770,Barbenius Joseph 1790,Nyulas Jozsef 1800,Pataki Sámuel 1820,Ladislau Pop 1821,Hankó Vilmos 1896,.Kőváry László.

A román geologiai kutatásokat 1936 óta Miltiade Filipescu prof. vezette és sokszor 30-40 diákját nyári gyakorlatokon foglalkoztatva végezte. A háború után eleinte egyetlen kovásznai kapcsolata csak Zsuffa Zoltán tanár volt. Édesapám szerint moldovai csángó származású volt. A középiskola létrehozásának bukaresti kijárója volt és részt vett a kézdii rövidlátó rajonvezetés győzködésében is, mint egyetlen akkori elővehető bukaresti nagyágyúja az űgynek. Az iskola építéséhez 10000 lejt (az akkor nagy pénz volt) adományozott. Allandó pártfogója volt Kovászna tudományos elismertetésének,sok tanulmányt írva ebben a témában. Ritka román segítője volt az űgynek és személyesen édesapámnak.

A geológiai fejlődés során , különösen az erdélyi medence lesülyedésekor különböző repedések keletkeztek,melyeken korábban termálvíz és vulkanikus gáz tört (ma már csak gáz) helyenként a felszínre. Ezek a repedési vonalak hozták létre a Kárpátok külsö- és belsõ oldalán elhelyezkedő borvízforrásokat. Ezekből a törésvonalakból három Kovásznán találkozik. A gáz útjába kerülő víz (a talajvíz rétege alatt Kovásznán kivételesen különbözö mélységekben még három vízréteg található) kémiailag aktivvá válik és kimossa a környező kőzetekből az ásványi sókat, igy borvízzé alakul. A kimosott sók milyensége és mennyisége szabja meg a borvíz jellemzőit.Àltalában 11 fajta ásványvizet szoktak felsorolni, ebből Kovásznán a kritériumoknak megfelelöen 10 fajta teljesen ,a 11.csak félig megtalálható. A rádioaktiv víz koncentrációja nem üti a mértéket, de jelen van!!
Kovászna másik óriási adottsága az,hogy víztartalékai kimeríthetetlenek.

A Kovásznán alkalmazott szénsavas fűrdővíz hőmérséklete 33 fok ,a hatás a szénsav
és a hőmérséklet direkt a bőrre gyakorolt ,valamint a belélegzett széndioxid és negativ ionok közös eredménye. A régebbi kutatások szerint a kapillárisok tágulása a döntő,újabban az arteriolák tágulása, az erytrocyták képlékenységének növekedése és a keringő vér sebessége. Tény,hogy a kezelés alatt és után vérbőség áll be,a gyógyhatás bizonyított.

Az újabb eredmények is tehát édesapámékat igazolták.

A mofetta, a szabadon feltörő szén-dioxidos,enyhén rádioaktiv gáz egyedi összetétele is meghatározó volt Kovászna felemelkedésében. Sok helyen az összetevök élvezhetetlenné, kellemetlenné,használhatatlanná teszik a kigőzölgéseket (kotlott tojás szag,stb).
A mofetta széndioxid tartalma a gödörben 95%-os, orrmagasságban ideális körülmények között 5% alatt kell legyen. A CO2 mellett feltörő 02,00-0,300 mikroCurie/liter radon egy relativ dús negativ ionizáciot hoz létre. Ezeket a negativ ionokat is belégzi a beteg az 5%-os széndioxiddal,.Ennek a belégzett keveréknek tulajdonitanak óriási jelentőséget a mofetta hatásmechanizmusában,ettől lesz erősebb a mofettakezelés. Persze a bőrön keresztűli hatást sem felejthetjük el

Kovászna nyugtató, enyhén ingerlő klimája, nyugtató tengerszint feletti magassága,a Kárpátkanyar védettsége,a körülvevő erdők hatása és a minimális radioaktivitás ideális körülményeket biztosított a mindenkori gyógyulni, pihenni akarónak

A gyógytorna bevezetése a kezelésbe, ennek úgymond beerőszakolása a köztudatba
és az orvosok meggyőzése teljesen édesapám érdeme, a hamburgi látogatása után kezdődött.

A gyógyhatás empirikus felismerése és kiaknázása évszázadok óta folyt, a hatás már az eddig emlitetteken túliak tudományos kutatómunkájának döntő részét a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem munkatársai végezték az egyetem felső utasításra kidolgozott munkaterve alapján. A több,mint 1000 borvízforrás vizének begyűjtését az iskola diákjai a tanárok nagy részének vezetése mellett ,az analizist az Egyesített Kórház biologiai és fogászati laborjában Balog Laszló és Szabó Endre profok és munkatársai végezték. A mofettagáz összetételét ugyancsak Balog és Szabóék elemezték először. Párhúzamosan folytak a különböző betegségekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tanulmányok. Ezekben a kutatásokban is teljes erővel vett részt édesapám,a szervezés-tervezés mellett.Itt Hadnagy Csaba, Szentpétery, Forika ,Forizs,majd Brassai, Horváth Endre, később Kovalszky és Kikeli (ezek már az én generációm) léptek be. Az évek során ezek az emberek újabb és újabb módszereket alkalmazva 2000-ig még általam követhetően is visszatértek a témára., persze a műszerezettség modernizálásával tudományosabbnak tűnő, valós eredményeket elérve. Rosszindulattal szinte úgy is lehetne mondani, hogy sok újat nem hozva kicsit kicifrázták édesapámék eredményeit.

Nekem 25 darab külföldön megjelent tudományos dolgozatról van értesülésem,a belföldiekről nincs listám. Főleg német (kelet-nyugat), svájci és japán, valamint orosz nyelvűek jártak a kezemben. A megrendezett tudományos ésszeröffenéseket is leginkább csak édesapám szervezte, anyagilag is sok befektetássel.A reklámozással is ez a helyzet,ha csak a sok etetést-itatást, fogadást nézzük is.

A bukarestiek menet közben kapcsolódtak be, különösen az 1969- ben tartott Symposion után, inkább azért, mert a marosiak túl sok eredményt mutattak fel. Inkább a Balneologiai Intézet, de az ASCAR is. Ascarosok:.Petrescu.,Orha, Apetrei. Balneologiaiak:Teleki, Degeratuné, Florianné Zirra, Dumitrescu, Munteanu. Ezek inkább inni-enni jártak, kivéve Floriannét,de dolgozatok is születtek. Dinculescu prof. , amig országos balneológiai igazgató volt (kb. 12 éven át), teljes erővel szabotálta az űgyet minden szinten.”Kovászna veszélyes,abból még Benedek is csinálhat fűrdőhelyet, de mi lesz Olanestivel,Govorával?“ – ezt én is hallottam tőle….

Nagy segítség volt Hadnagy Csaba, aki abban az idöben már és még elismert tudósnak számított, ismerte a marosi dörgést és kovásznai létére segíteni akart. Szentpétery Zsiga bácsi régi barát volt ,a nálunk konzervdobozt is felhasználva ésszeállított fényképézőgéppel bizonyították objektiven először a mofetták értágító hatását.
Az első dolgozatok többnyire kezdetleges,helybengyártott műszerekkel készültek.Olyan idők jártak még 1980-ban is,hogy nekem kellett a Fórika által végzett itteni vizsgálatokhoz műszert adnom, amit az egyetem még két évig nem tudott visszaadni,mert ők nem kaptak rá pénzt, az OJT pedig igen. Kb két évig én feketéztem ki.a szívkórház EKG papirját is a galaci öntődétől ingyen.


Az évek során lassan sikerült tudományosan tisztázni a fürdő és a mofettagáz hatásmechanizmusát , (persze végig a kórházigazgatói és főorvosi munka mellett) és az elistmertség, tekintély emelkedésével édesapám mind jobban és többször beleszólhatott az új kútak fúrásába, az ùj épületek elhelyezésébe, a kezelés és műszerezettség bővítésébe

Többnyire saját forrásokból Europa hires rehabilitácios klinikáit kereste fel és az ott látottakat a kovásznai céloknak megfelelően alakítva alkalmazta. Igy bővült az itteni kezelés új elemekkel és vált lassanként kovásznai modellé. Erre az időre datálható a román orvosi gondolkodás gyógytornával való bővűlése is, igy ennek bevezetéséért nem kellett külön megküzdeni. A kűlföldi szaklapok is óriási előnyt jelentettek. Édesanyám némettudása az elején szintén. Édesapám jobban tudott franciául, mint németül, a tudományos és társadalmi-társalgási helyzetekben édesanyám sokat emelt a szinten.A legtávolabbi látogatóval, a japán Konio Okudá professzorral még angolul is tolmácskodott, amikor a grófnő-tolmács nem volt kéznél.

A népnevelést szívűgyének tekintette , mindenütt előadásokat tartott és dühöngött ha a kollégák nem vettek részt a munkában. Nagyon elmaradottnak tartotta a székelyeket, de úgy mondta: ezt csak én mondhatom ki, mert én is székely vagyok.

Kőzegészségűgyi felméréseket szerveztünk a szívkórház és az én cégem alkalmazottaival az akkor működő kézdii gyárak munkásainak átvizsgálására. A szívkorházból egyedül az igazgató-főorvost tudtuk mozgósítani, a többiek kushadtak.Igaz, hogy egyedül több beteget vizsgált meg, mint közülünk három .Azzal együtt,hogy a felmérés hivatalosan megyei pártbízottsági program volt,senkit se bűntetett meg.

A kovásznai kardiovaszkuláris rehabilitációs modell édesapám találmánya, az ő fejlesztése, ma sincs teljesebb változat. Akkor se,ha ma mások könyveket írnak belőle.

Dr.Benedek Géza jun.

kardiológus és balneológus szakorvos

Kéz- és gépiratban fennmaradt vázlat, amit rövid összefoglalóként ismertetett német orvosokkal , 1975-en, a hosszabb németországi és svájci útja alkalmával.

Model Covasna

für Rehabilitation von kardiovaskuläre Patienten

Das Rehabilitationszentrum Covasna – Kurort mit 10.000 Einwohner, 540m über der Meeresspiegel, gelegen in einer Bucht der Ostkarpathen, berühmt von seinen Heilquellen und Ausströmungen von Kohlensäuren Gasen, umfasst 1200 sanatoriale Betten und eine Abteilung mit 400 Betten mit kardiovaskulären Profil.

Die lokalen Heilfaktoren sind:

Aeroionosation mit außergewöhnlich reicher Negativionenkonzentration
Mineralwasser mit verschiedene kemische Zusammensetzung, reich an Kohlensäure und Hydrogenkarbonat von Na,K,Ca,Mg und Fe
Trockene CO² Gasausströhmung mit 96-98 vol% und ziemlich wichtige Rn Gehalt
Eine Umgebung von 80 km breiten Tannenwäldern der Ostkarpathen.

Die von kardiovaskuläre Krankenhaus ausgearbeitete Covasnaer Heilmethoden für Rehabilitation von kardiovaskulären Erkrankungen, die auch von den Sanatorien übernommen und appliziert worden, haben ein gutes Ergebnis bei ungefähr 50.000 Patienten, die jährlich hier gepflegt werden ergeben.

In den letzten 10 Jahren hat die passive Badekur, welche in Covasna eine sekuläre Tradition hat, eine aktive, moderne Rehabilitationsmethode ersetzt. Diese Methode umfasst neben die klassische Badekur die moderne Bewegungs- und Aerotherapie.

Mit dieser Aerotherapie verbessert man den Atmungtypus und dessen Rhythmus und vergrößert die Vitalkapazität der Patienten und der Sauerstoffsättigung des Blutes.

Die Bewegungstherapie ist identisch mit der klassischen Bewegungstherapie. Ihr Ziel ist die Ereichung von Adaptation des kardiovaskulären Apparates.

Während der Badekur – die 18 Tage dauert – machen die Patienten 15 CO² -haltiges Mineralwasserbäder – im allgemeine Sitzbäder und auch Mofetten Kuren.
Die Atemtherapie wird schon am ersten Tag der Ankunft begonnen und wird täglich 2-mal 10-20 Minuten geübt.

Vor dem Beginn der Bewegungstherapie machen die Patienten Belastungsprüfungen mit Ergometer. Die Bewegungstherapie wird in Gymnastiksälen von Turnlehrer geleitet, wo auch medizinischem Personal anwesend ist; zu Bewegungstherapie gehört auch das Schwimmen.

Die Aufklärung der Patienten ist auch bei uns die wichtigste Kette der Rehabilitation. Dadurch kämpfen wir gegen die Risikofaktoren.

Teil einer Einführungsrede in deutscher Sprache, eigenhändlich geschrieben und korrigiert persönlich von dr. Benedek Géza, ohne Datum.

 

]]> https://benedekgeza.wordpress.com/2016/04/29/55/feed/ 0 benedekgeza A kórház névváltoztatási ügye 2015-ben https://benedekgeza.wordpress.com/2016/04/21/35/ https://benedekgeza.wordpress.com/2016/04/21/35/#respond Thu, 21 Apr 2016 00:34:41 +0000 http://benedekgeza.wordpress.com/?p=35 A kórház névváltoztatási ügye 2015-ben weiterlesen ]]> Kovászna, Szívkórház, Dr.Benedek

A bukaresti egészségügyi minisztérium 2015.április 1.-én kelt 406-os számú rendeletében a kovásznai Dr.Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház elnevezését megváltoztatta. Ezentúl a „Dr.Teculescu – Benedek“ nevet fogja viselni a kórház, tekintettel a kovásznai születésü Dr. Nicole Teculescu balneológus érdemeire és a „Iustinian Teculescu“ kovásznai bejegyzésü keresztény-kulturális alapítvány javaslatára.

A minden elözetes megkérdezés és egyeztetés nélkül elrendelt névváltoztatás nagy felháborodást váltott ki a kórház dolgozói, az orvosi kar, Kovászna város és megye önkormányzati vezetöi, Kovászna város lakói, valamint az érintett Dr.Benedek Géza özvegye és családja körében. Tiltakozó levelek tucatjait küldték a minisztériumnak, mindeddig bármilyen érdemleges eredmény nélkül. A felháborodás mértéket jelzi, hogy a megye egész területén aláírásgyüjtési akciót terveznek a névváltoztatás ellen.

Eddig a hír. Lássuk a fő tényeket.

Kovászna: Fürdőváros Románia közepén, Erdély keleti csücskében, a Keleti Kárpátok lábánál, 10.000 lakóssal (ebből 6368 magyar, 3176 roman, a többi más nemzetiségü). Legnagyobb kincse a több mint 1500 különféle összetételü ásványvízforrása, ezekről nevezik az “ezer borvíz” városának is. Különleges adottságai: az egész évben kellemes klíma, a hires széndioxidos gázkitörések és fürdők, a mofetták. Modern fürdővárosi fejlődése az 1960-as években kezdődik, a szívkórház megalakulása után számos sokemeletes szálloda és fürdőbázis épült. (Adatok a város hivatalos honlapjáról, http://www.primariacovasna.ro).

A régi Háromszék megye azért kapta <1968-ban a megyésítéskor a Kovászna nevet, mert itt éltek együtt a megye területén a legrégebben magyarok és románok, mindeddig különösebb nemzetiségi ellentétek nélkül.

Szívkórház: 1960 október végén, tartományi rendelettel, a város széli erdők között már létező, de alaposan lepusztult szakszervezeti üdülő három épületében létrehozták az országos érdekeltségű szívkórházat. 1961 elejétől a szívkórház élére kinevezték városi kórházat létrehozó, bővítő és sikeresen üzemeltető dr. Benedek Gézát. Az ő vezetése alatt indult, először lassan, később egyre intenzívebben a kórház bővítése és fejlődése. A szívkórház tulajdonába tudta venni Kovászna egyetlen nagyobb ásványvízfűrdőjét a város központjában és az onnan nyert extra bevételekből kezdte el az építkezést, fejlesztést. A megkezdett építkezéseket azután már kénytelen-kelletlen, központi alapokból is be kellett fejezni.

Kantint építettek az egyre növekvő számú betegek ellátására, mellékgazdaságot, mintaértékü sertésfarmot az inséges időkben nehezen beszerezhető élelmiszer biztosítására, laboratóriumokat és kezelőket. Az építkezéseket a kórház dolgozóival, mintegy kalákában kezdték el, a főorvos és családja, az orvosi kar és a személyzet példamutatóan részt vett ezekben a munkákban. Adományként sikerült megszerezni egy bezárt stuttgarti kórház berendezését, a modernebb berendezés és a gondozás hire egyre több prominens beteget csalt Kovásznára. Ezek befolyását sikerült bevonni és egyre több állami támogatást szerezni a kórház bővítésére.

Ásványvízkútakat és széndioxid-gáz kútakat fúrtak a bukaresti geológiai intézet segítségével, megépült a saját fürdő és mofetta, az olimpiai méretű uszoda, a tornaterem, két teljesen új kórházépület és jelentős mértékben kibővítették és modernizálták a régi épületeket is. Fénykorában a kórház egyszerre több mint ezer felnőtt és gyermek beteg ellátásáról gondoskodott. 2010-ben, az ötvenéves jubileumkor az egészségügyi miniszter rendeletével a kórház felvette Dr.Benedek Géza nevét. Jelen pillanatban 729 ággyal müködik, az időközben hozzácsatolt kovásznai városi kórházzal és bodzafordulói kórházzal együtt 891 betegágya van, így Románia és talán Kelet Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítménye.

Kovászna módszer / modell: A dr. Benedek Géza által, kollegái és a marosvásárhelyi orvosegyetem segítségével kidolgozott gyógyítási módszer a gyógyszeres kezelés, a kovásznai természetes gyógytényezők és a betegre szabott testmozgás, gyakorlatok együttes hatására alapuló szív- és érrendszeri kezelés. A bukaresti geológiai intézet, a marosvásárhelyi orvosi egyetem és a bukaresti balneológiai intézet vizsgálatai szerint Kovászna levegőjében, az ásványvizekben és a széndioxid kigőzölgések käzelében jóval nagyobb mértékben fordulnak elő a jótékony negativ ionok, mint bárhol máshol. Már ezek gyógyító hatása is érződik a többnyire két vagy háromhetes kezelés alatt. Az ásványvíz és gázfürdők értágító hatására a gyógyszeres kezelésre is jobban reagálnak a betegek. A leghosszabban tartó hatású azonban a személyre szabott gyógytorna, valamint a betegek rászoktatása arra, hogy ők maguk miként változtathatják meg életüket, szokásaikat a betegség leküzdése érdekében.

A Kovászna modellt átvették a városban létező összes kezelési központok, a turista üdülő és balneológiai szállodák összes betegeit eszerint kezelték. Az egyedi elemek és kovásznai specifikus gyógytényezők miatt egészben máshol nem tudták átvenni a modellt, de egyes elemeit és magát a koncepciót számos romániai és külföldi gyógyintézet alkalmazza ma is, különösebb változtatás nélkül.

Dr.Benedek Géza (1916-2010): Kisbaconban született, Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, orvosi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte, orvosi diplomáját a németországi Halle egyetemén állították ki. Hazajött a Székelyföldre, Nagybaconban orvosi rendelőt nyitott, majd a köpeci bányavállalat orvosa volt. Kinevezték Udvarhelyre járási főorvosnak, de beteg fia és a rossz udvarhelyi lakásviszonyok miatt kéri, hogy falusi körorvosként dolgozhasson, feleségével, Dr. Benedek Ibolya gyermekgyógyásszal együtt. Uzon község körorvosi állásából helyezik át Kovásznára az alapítandó városi kórház igazgatójának.

Àllamosított és “önként” az államnak felajánlott egykori lakóházakból hozza létre a kórházat,amit ottani működése alatt szüntelenül fejleszt és bővít. Komolyan veszi hivatását: a járványok leküzdésében, a faipari munkások rossz munkakörülmények miatti megbetegedéseinek szakmai ártalomként való elismertetésében ér el országos sikereket.

Folyton tanul, képezi magát. Előbb a belgyógyász szakorvosi, majd a főorvosi vizsgát teszi le, 1959-ben pedig beíratkozik a bukaresti ASCAR szervezésében tartott kétéves szívgyógyászati továbbképzésre. Szívgyógyász szakorvos, majd főorvos lesz. Főorvosi vizsgája letétele után az ASCAR nemzetközi hírű professzora, C.C.Iliescu akadémikus Bukarestben akarja tartani az intézetben, de ő mindenáron vissza akar jönni Kovásznára. A professzornak nagy szerepe volt abban, hogy az országos szívgyógyászati korházat Kovásznán hozták létre, és hogy annak igazgatójának Benedek doktort nevezték ki.
1961-ben lesz a tündérvölgyi szívkórház igazgatója. Sziszifuszi munkát végez, hogy a szűkös körülmények, a pénz és beruházások hiánya miatt, a sok gáncsoskodás és bürokratikus akadály ellenére, a felépítse és üzemeltesse a kórházat. Neki nem áldozat volt az hogy a törvények értelmében családjával együtt be kellett költöznie az erdőbe, a kórház egyik épületébe, hanem alkalom arra, hogy éjjel-nappal jelen lehessen és dolgozhasson.

Csak ilyen, állandó huszonnégyórás munkavégzés mellett lehetett elvégezni azt amire ő vállalkozott. Az állandó építkezések felügyelete mellett meg kellett szerveznie a kórház működését, kialakítani a megfelelő szervezeteket és aktívan igazgatni a kórházat. Lelkiismeretesen kezelte betegeit, ugyanannyi vagy több beteget kezelt az osztályán, mint bármely osztályos orvos. Hitt a kovásznai természetes gyógytényezők hatásában és ezt a hitet át tudta adni betegeinek is.

A Kovászna módszer kidolgozása, kikisérletezése és bevezetése is rengeteg időbe került. Ki kellett nevelni a módszert alkalmazó orvosok, asszisztensek, tornatanárok, masszőrök, beteggondozók seregét. Àllandóan továbbképző kurzusokat, elöadásokat tartott, amire mindig lelkiismeretesen felkészült. A keze alól kikerült egészségügyi kádereknek hírnevük volt, kapósak voltak a más intézményekben.

Igen sokat tett a vidék, Kovászna környéke és a megye egészségügyi nevelése érdekében is, előadásokat tartott az orvostudományi haladás legújabb eredményeiről, és a hétköznapi életben felhasználható gyógymódszerekről.

Tudományos munkássága köteteket töltene meg, számtalan tanulmányt írt a kovásznai borvízekről és mofettákról, a természetes gyógytényezőkről és az ezek felhasználásában elért eredményekről. Több mint száz tudományos dolgozata jelent meg hazai szakkiadványokban, de közölték dolgozatait németországi, francia és svájci szakfolyóiratok is. Tevékenységéert több hazai és külföldi kitüntetést kapott, megkapta az érdemes orvos címet és javasolták az orvostudományi akadémia tagjának is. Kovászna díszpolgára és városi tanácsos volt.

A nyugdíjkorhatár elérésekor munkaviszonyát írásban tíz évvel meghosszabbították, és országos orvosnevelési központ megszervezésével bízták meg a kórház 25 éves fennállásakor tartott megemlékezéskor. Sajnos, közben a kórházzal szemben felépült a Ceausescu-villa és a diktátor házaspár a családhoz közel álló orvost akart a kórház élén látni. Az ünnepség, az igéretek elhangzása utáni hétfőn egy pártfunkcionárius közölte vele, hogy azonnali hatállyal nyugalomba kell vonulnia.

Ez az elbánás megtörte, teljesen visszavonult, később külföldre ment, Magyarországon és Németországban élt. Betegen tért haza, és néhány nappal azután, hogy a szívkórházat róla nevezték el, 94 éves korában, családja körében, Kovásznán elhúnyt.

Dr. Nicolae Teculescu (1921-1972): Kovászna-Vajnafalvi román családból született, apja 14 éven át a község előljárója volt. Unokaöccse annak a Iustinian Teculescu ortodox pöspöknek, aki a román hadsereg püspökségét vezette, később Besszarábia püspöke volt.

Kovásznán végezte elemi iskoláit, az érettségit a brassói Andrei Saguna gimnáziumban tette le. Katonaorvos szeretett volna lenni és beiratkozott a bukaresti Katonaorvosi Intézetbe. Két év után, súlyos síbalesete miatt, amelyben elveszti egyik lábát, abbahagyja tanulmányait és hazatér Kovásznára.

Kovászna ekkor ismert fürdőhely volt, ahol a sok ásványvízforrás, szabadtéri borvizes medence, a mofetták, a melegített vízü borvizes fürdők, a pokolsári iszapfürdő, mind vonzották a gyógyulni vagy pihenni vágyókat. Zavaros idők voltak. Ekkor kezdődött az államosítás, a magánipar és a szolgáltatások, köztük a fürdőztetéses vendéglátás felszámolása. Ehhez a még müködő iparághoz csatlakozott a felgyógyult Teculescu. A fürdővendégeket tanáccsal látta el, majd egyre bátrabban és vakmerőbben kezdett el orvosként fellépni. Saját kezdeményezésképpen, állítólagos francia példa nyomán, mofetta-gázt kezdett az érelmeszesedett betegek lábába fecskendezni. A felülfertőződések, szövetelhalások, életveszélyes helyzetek miatti felháborodás folytán bekövetkezett rajoni/tartományi ellenőrzés után eltűnt Kovásznáról.

Az ellen<őrzések során kiderült, hogy nem rendelkezik orvosi diplomával. Rokkantságára való tekintettel nem büntették meg és állást is kapott az előpataki fürdőn, felcserként.

Az ezt követő tevékenységéről nincs sok adapt. Egyes hírek szerint börtönben is volt, mások szerint Slanic Moldova fürdőn kezdett el dolgozni és talán orvosi tanulmányokat is folytatott. Életrajzírója is mindössze annyit tud róla, hogy Slanic Moldován dolgozott. Friss kutatások szerint sem a fürdő személyzete, sem az orvosok nem ismerték Teculescu nevét.

A hatvanas évek végén tünt fel újra Kovásznán. Egy fiatal hölgy társaságában sétált a nyári szezonok alatt a fürdők környékén és a központban. A hölgy elmesélte az érdeklődőknek, hogy férje, a hírneves balneológus, a Iasi-I egyetem doktora a Slanic fürdőn dolgozik, de ott szivesen fogad betegeket Kovásznáról is.

A megyei egészségügy megkeresésére a Iasi-I egyetem írásban közölte, hogy sem diákjai, sem végzősei között nem szerepel Teculescu neve.

A szívkórház megalapításában nem vett részt (nem is volt Kovásznán ebben az időben), soha nem dolgozott ott.

Életrajzának nagy része írói-költői tevékenységéről szól, antik stílusú vallásos-erkölcsös jellegü költeményeket írt. Egy szakdolgozat társszerzője, ami 1964-ben Bukarestben jelent meg.

Felvetődik a kérdés: miért volt szükséges a kórház nevének megváltoztatása? Miért éppen most, amikor semmilyen évforduló, esemény sem kötődik sem a kórházhoz, sem a két névadóhoz? Miért kellett az egész akciót a nyilvánosság teljes kizárásával és az érdekeltek megkérdezése nélkül végrehajtani? Mivel szolgált rá dr. Benedek, hogy nevét másodikként, doktori címe elhagyásával írják az általa épített kórház homlokzatára?

Nagyon gyorsan és nagyon nyilvánvalóan adódik egy válasz mindezen kérdésekre.

De nagyon nehéz elképzelni, hogy csaknem száz évvel a gyulafehérvári gyűlés után akadjon olyan minisztériumi tisztviselő Bukarestben aki legyőzöttként tekintsen Erdély lakóira, és a huszonegyedik században egyáltalán nem elfogadható, soviniszta diszkrimináció alapján, kénye-kedve szerint ugraszthatja egymásnak a békésen együtt élő kovásznai lakosságot.

Benedek Botond

 

Dr.Benedek Csaba levele az egészségügyi miniszternek

Către
MINISTERUL SĂNĂTAŢII
Bucuresti

 

În atenţia Dl. MINISTRU NICOLAE BĂNICIOIU

Stimate Domnule Ministru,

Ma numesc Dr. BENEDEK CSABA, sunt medic la Spitalul de Recuperare Cardiovasculara Dr BENEDEK Geza din Covasna.
Sunt fiul celuia al cătrui nume poarta spitalul nostru, fondatorul şi primul director al spitalului.
În data de 01.04.2015, împreuna cu caţiva alţi colegi, prin intermediul managerului spitalului, dl. Cristian Cimpoi, am aflat despre scrisoarea ministerială nr. 2388/23,03,2015, si de iniţiativa schimbarii numelui spitalului în Spitalul de Recuperare Cardiovasculara Dr. TECULESCU – BENEDEK. Avănd în vedere posibilitatea ca actul de redenumire să ajunga în curand în faţa Dvs. pentru aprobare, ţin să Vă aduc la cunoştiinţă cateva informaţii şi detalii. Fac acest lucru sperand ca pot să-mi aduc contributia în luarea deciziei corecte..si pentru preantampinarea unor urmari nedorite ce pot aparea in cazul redenumirii propuse.
Aceasta iniţiativa nu provine din interiorul spitalului nostru (adica nu respecta prevederiile legale referitoare), ea apare din partea unor oameni si organizatii din exterior. Deşi după informaţiile mele procesul decizional se află intr-o fază avansata, am aflat de existenţa lui numai de cateva zile. Problematica nici pana-n prezent nu a fost dezbatuta de conducerea spitalului, si nici in Consiliul de Administratie şi de angajaţi.
Legat de persoana Dl.Teculescu Nicolae, propun in atentia Dvs.scrisoarea mamei mele, Dr. Benedek Viola ,medic primar pediatru, actual pensionar, care din anul 1952 a trait si a lucrat alaturi de sotul ei, Dr. Benedek Geza, la Spitalul Unificat Covasna precum si la Spitalul de Cardiologie Covasna.

In lumina celor relatate de mama mea , – martora a acelor vremuri – cred ca intelegeti motivul pentru care sunt profund indignat, chiar jignit ca medic si fiu, daca spitalul va fi denumit si dupa o persoana, care nu a contribuit cu nimic la crearea si renumele spitalului, mai mult, persoana trezeste amintiri triste in memoria multor locuitori si a personalului sanitar din Covasna.

Dr. Benedek Csaba Zoltán

Az egészségügyi minisztérium magyarázó levele

MINISTERUL SĂNĂTĂŢII

Directia Relatii cu Presă, Afaceri Europene şi Relaţii Internationale

Strada Cristian Popişteanu nr.1-3 sector 1

Tel. 021.3072.514

15.04.2015

 

Având în vedere solicitarea Dvs., cu privire la „schimbarea denumirii Spitalului de Cardiologie din orasul Covasna”, vă comunicăm urmatoarele:

Anul acesta, Ministerul Sănătății a primit din partea Asociatiei Cultural-Crestine Justinian Teculescu o solicitare privind modificarea denumirii Spitalului de Recuperare Cardiovasculara Covasna, prin atribuirea numelui Nicolae Teculescu alături de cel existent.

Asociația a cerut modificarea titulaturii unității sanitare ca o recunoaștere a activității profesionale desfășurată de dr. Nicolae Teculescu (originar din oraşul Covasna) și în special a activității de pionierat în tratamentul balnear si in valorificarea potentialului factorilor naturali ai Statiunii Covasna, în remedierea afecțiunilor cardiovasculare, fiind și un exemplu de bună conviețuire între cele două etnii ale orașului Covasna.

Conform Asociației, doctorul Nicolae Teculescu „si-a propus aplicarea terapeutica a gazelor mofetariene, metoda initiata si experimentata inca din anul 1934 in Franta si ca primele tratamente le-a inceput pe un numar redus de bolnavi, in 1952, ele fiind extinse pe masura ce eficienta metodei a fost confirmata clinic si experimental; rezultatele obtinute au fost prezentate pentru prima oara in 1954, in sedintele Institutului de Balneologie si Fizioterapie din Bucuresti, institutie care a facut demersurile necesare pentru infiintarea in cadrul Spitalului Unificat Covasna, a unei sectii balneare cu 20 de paturi, care si-a inceput activitatea efectiv in ianuarie 1955; aici Nicolae Teculescu a continuat tratamentul inceput in 1952, cu aprobarea tuturor forurilor competente; tot in scopul validarii stiintifice a metodei dr.Teculescu, in 1956, Institutului de Balneologie si Fizioterapie Bucuresti, a trimis o echipa de cercetare, care a continuat cercetarile pana in 1957 si a recomandat extinderea metodei“.

De asemenea, Asociația Justinian Teculescu a transmis aceeași propunere și către Instituţia Prefectului Judeţului Covasna, care a transmis Ministerului Sănătății că susține demersul asociației fiind, cităm: „temeinic si perfect indreptatit din punct de vedere istoric si in concordanta cu interesul mentinerii bunei convietuiri si multiculturalitatii locale, având în vedere activitatea medicală şi de cercetare desfăşurată începand cu anul 1952 de medicul Nicolae Teculescu (1921-1972), originar din oraşul Covasna, în domeniul balneologiei, bazata pe efectul benefic al gazelor de mofeta din statiunea Covasna precum si a faptului ca acesta a pus bazele înfiinţării secţiei balneare din cadrul „Spitalului Unificat Covasna“, cu rezultate recunoscute la nivel naţional“.

La rândul său, Ministerul Sănătății a solicitat un punct de vedere privind acest subiect și Spitalului de Recuperare Cardiovasculară „Dr. Benedek Geza” Covasna. Și conducerea acestei unități a considerat temeinică si îndreptățită această schimbare a denumirii unității sanitare, având în vedere activitatea medicală și de cercetare desfășurată de medicul Nicolae Teculescu în domeniul balneologiei si infiintarea sectiei balneare din cadrul “Spitalului Unificat Covasna”.

În acest context, Ministerul Sănătății a luat în considerare cererea și punctele de vedere exprimate și a aprobat modificarea titulaturii unității sanitare în Spitalul de Recuperare Cardiovasculară “Dr. Nicolae Teculescu – Benedek Geza”.

Vă facem cunoscut că, în conformitate cu prevederile art.174, alin.(4) din Legea nr. 95/ 2006 privind reforma în domeniul sănătăţii, cu modificarile si completarile ulterioare: „schimbarea denumiri pentru spitalele publice din reţeaua proprie a Ministerului Sănătăţii se aprobă prin ordin al ministrului sănătăţii, la propunerea managerului spitalului sau la iniţiativa Ministerului Sănătăţii”.

Mai mult, pentru schimbarea denumirii acestei unitati sanitare, nu este necesar avizul din partea administratiei publice locale, aceasta unitate sanitara fiind subordonata Ministerului Sanatatii.

DRPAERI MS

 

Dr.Benedek Ibolya levele a miniszternek

Stimate Domnule Ministru,

Multumesc frumos ca ati raspuns la solicitarea mea referitor la redenumirea spitalului din Covasna. A fost un gest frumos ca macar ati binevoit sa-mi raspundeti si sa ma lamuriti. Totusi mai am anumite probleme neclare, pentru care incerc sa caut raspunsuri si pe care incerc sa Vi le aduc la cunostiinta prin intermediul masmediei.

Raspunsul care mi ati dat imi explica clar urmatoarele:

Initiativa redenumirii provine din partea Asociatiei Cultural Crestine, care la randul ei a prezentat si o sustinere din partea Prefecturii Covasna. Imi explicati si faptul ca Ministerul la randul sau a solicitat si punctul de vedere al conducerii spitalului, lucru efectiv optional, avand in vedere faptul ca datorita legislatiei aveati si asa tot dreptul sa faceti redenumirea, spitalul fiind in subordinea Ministerului.

Cu aceasta adresa de accept, adica cum sustineti “conducerea spitalului a considerat temeinica si indreptatita aceasta schimbare de nume” cu datariile de intrare –iesire si continutul ei, sunt anumite impresii, care la prima vedere se pare ca nu au ajuns la Dvs, sau nu ati cugetat asupra lor, eventual cele intamplate dupa aceasta adresa a scapat atentiei Dvs.

Aceasta solicitare facultativa de parere asupra redenumirii, nu a fost tratat transparent la nivelul spitalului. Personalul intreg si nici macar conducerea operativa nu a stiut de existenta acestui demers, nici Consiliul de administratie al spitalului, si nici macar Consiliul mediciilor. Ori din motivul ca a considerat managerul spitalului ca este o problema banala aceasta redenumire, ori avea instructiuni ferme din partea subalterniilor Dvs., dar totul a fost tratat netransparent, pana la data emiterii ordonantei (la 01.04.2015). Din aceasta clipa trebuia sa domine adevarata grija de acele mult rostite argument de “buna convietuire intre cele doua etnii”,sau macar lasat pe calea fireasca si transparenta a lucrurilor. Stima si increderea dintre cei in cauza garanteaza o convietuire normala, nu lucruri ascunse, facute netransparent, neargumentat, sau cu argumente superficiale .

Imediat dupa ce a fost dat public adresa semnata de Dl. Secretar General Gabriel Florin Puscau , s-a intrunit Consiliul Medicilor din spital, format din cele doua etnii, si si-a exprimat dezacordul unanim fata de aceasta masura, a intocmit un act, care exprima faptul ca nu sunt de acord cu redenumirea spitalului. Au semnat cu totii si au transmis la Minister. Cu aceasta ocazie, fiind transparenta fireasca de zi cu zi, de convietuire, si managerul spitalului si-a manifestat dezacordul fata de aceasta redenumire, a intocmit si el un act in acest sens, pe care l-a transmis la minister.

Tot in aceste zile,ati primit scrisoarea de dezacord fata de actiunea inceputa scrisa de Dr. Benedek Csaba, medic la acest spital, fiul fondatorului spitalului, si a vaduvei Dr. Benedek Geza, pensionara Dr.Benedek Viola, in varsta de 93 ani, care cu o luciditate perfecta si fireasca V-a prezentat o marturie , traita in aceasta localitate, ca medic pediatru si sef sectie din spitalul Unificat Covasna.

Doamna Benedek, cu multa retinere V-a atras atentia ca pot fi greseli de interpretare in laudele aduse (mai ales profesionale dar si administrative) in legatura cu Dl Teculescu Nicolae. Cu multa diplomatie, nu a atins problemele de jignire si umbrire ce provoaca aceasta redenumire, ea fiind in cunostinta acelor vremuri grele, in care numai munca de 24 ore pe zi era consolarea medicului, cand nimeni nu te ajuta sa salvezi vieti, si mai putin sa faci si sa construiesti ceva.

Si cand este gata acel ceva (complex de tratament, metodologie de lucru stiintific),nu poate sa poarte numele celui care le-a creat. Acelui om care – numai ea stia – cat a muncit, cat a suferit neajutat de nimeni, ce a realizat, apoi cand este gata , poate sa vina numele altuia, care nici macar o zi nu a lucrat acolo, nu a adus nici un aport la realizarea acelor lucruri de care se mandresc cu totii, in numele “convietiuirii pasnice”, sterg si titlul de Dr. din fata numelui sotului, aparind parca numele Benedek ar fi numai un nume de botez, etc. Nu le enumera, ca stie ca in intreaga ei viata , cand ceva a fost gata, functional, cu care se poate mandrii, multi veneau sa se laude.

Domnule Ministru,

cu stirea sau fara stirea Dvs, nu s-a luat in seama acest argument, si nu s-a gandit la amintita convietuire. Si mai grava este problema, daca avem cunostiinta de faptul ca Dl.Secretar General , cu ocazia cand personal managerul spitalului prezinta dezacordul angajatiilor, raspunde: lasa, cunosc cum este la voi in judet, am si eu casa de vacanta la Valcele Covasna (este un argument serios, demn de un Secretar General, sper ca nu caracterizeaza ministerul sau chiar guvernul). Dar se poate intelege.

La sfarsit de saptamana, la casa de vacanta numai lingusitorii fara valoare se strang in prajma puternicilor. Prin laude si informatii senzationale deruta pe trecator, astfel se da bine informat si bun patriot, pentru a-si asigura si pe viitor statutul de om apreciat, marginalizat de zona si om care nu poate sa demonstreze valoarea reala al lui ca e minoritar in tara lui. Din acest motiv nu lucreaza, nu poate sa realize totul ce e maret….Dar sfaturi da la un sprit cu vin bun poate sa dea, iar trecatorul, fiind coplesit de argumente false, dar posibil reale, este derutat. Cu buna intentie promite, in loc sa spuna secretul mare al realitatii: Lucrati sa fim si noi mandrii de voi.

Vedeti ca se putea, asa cum expuneti, Dr.Benedek in Voinesti in coltul majoritar roman, fara ajutoare , prin munca ,un simplu cetatean roman de etnie maghiara, atat a realizat, ca acum avem pretentia sa redenumim rezultatul. Se poate si asa – trebuia sa fie raspunsul Secretarului General, dupa pararea mea. Atunci avea grija de convietuire. Si nu pe aceste laude, pareri superficiale, fals patriotice sa forteze ceva fals patriotic.

Sa fii patriot este ceva foarte frumos! Putea sa invete si acest lucru daca este trecator bucurestean in zona noastra, numai sa nu stai de vorba cu acei care fara munca si cu gura mare vor sa traiasca mai bine ca altii. Putea sa vorbeasca cu fostul prefect Popica. Nimeni nu poata sa spuna ca el nu este un patriot bun. Dar el traieste in judet. Are cunostiinte de a trai in multiculturalism. Trebuia sa fi luat in serios ezitarea lui in interviul “patriotului” reporter, in aceasta problematica-ezita dar recunoaste ca nu trebuie sa uitam, ca in cazul spitalului, Dr. Benedek a lucrat mult.

Asa se poate intelege intentia ferma de redenumire. In ziua de 1.04.2015, data la care este dat la dezbatere actul Ministerial s-a comunicat celui interesat (spitalul), ca deja este semnat si decizia Ministerial de redenumire. Acest lucru este accentuat si in raspunsul trimis familiei mele. Ministerul are dreptul sa faca acest pas, si a procedat ca atare.

Consider ca nu este bine cand faci anumite pasi in pripeala, netransparent, fara sa intrebi si sa tii cont de cei interesati in cauza, sa faci totul sub masca “bunelor relatii interetnice”, de departe, din Bucuresti . Ati fi putut invata ceva din viata si opera Dr,Benedek, care a lucrat, a realizat,si a vindecat pacienti din toata tara, indiferent de etnie, astfel a realizat tot complexul si metodologia de tratare, singur, fara probleme de buna convietuire. Lui toti pacientii erau la fel, oameni care asteptau ameliorare,vindecare.

Departe de mine sa va dau lectii de multiculturalism, dar noi traim aici ,noi cunoastem problemele noastre, si noi ne respectam etniile, cultura fiecaruia, astfel noi am dori sa ne organizam in asa fel cum simtim sa fie onest. Efectiv nici democratic nu pare, ca niste ghibiti descurcareti din Valcele sa defineasca cum sa traim noi in Covasna, nici niste tineri, care vor sa se impune fara munca , ascunsi frumos in asociatii civile, fara sa se documenteze, fara sa discute transparent, numai prin uneltari amicable sub falsul iz de patriotism, sa faca sa manuie sa forteze mana puterii pt atingerea scopurilor pentru care nu indraznesc transparenta. Puterea ar trebui sa se limiteze ca imparte banii. Cred este de ajuns…..

Dr.Ibolya Benedek

Vaduva lui dr. Géza Benedek

Dr.Benedek Ibolya interjúja a magyar Rádióban

Az interjú folytatása az MR1-en

Cinste ctitorilor!

Cugetarile unui urmas covasnean revoltat

Cine nu a construit macar o casa in viata lui, chiar pentru nevoile personale, nu poate sa inteleaga cat de greu este sa construiesti ceva pentru o comunitate.

Totul incepe, cand esti preocupat de ideia sa incerci sa ajuti pe semenii tai, cand vezi ca ai posibilitati de a vindeca pe cei cazuti, pe cei care sufera. Daca iti este menirea sa fi medic, atunci te agati de toate sa redai sanatate la oameni. Daca ai cunostiinte intr-un domeniu, sa vezi calea cea mai buna ce trebuie sa urmezi.

Dupa ce ajungi la cel mai inalt varf al cunostiintelor posibile , medic sef in cardiologie, (primii din promotia acad.prof.C.C. Iliescu, care dealtfel niciodata nu a inteles de ce nu ramane la Bucuresti, alaturi de eminenta sa, de ce se intoarce in oraselul fara valoare undeva in munti) , dupa ce datorita faptului ca mai cunosti si alte limbi, vezi ce se intampla pe lume( RDG,…), te doare ca apele minerale curg pe paraul Covasnai nevalorificate, mofetele sunt folosite la nimereala, si vezi ca aceste daruri ale naturii, combinate cu aerul curat si ozonat al zonei, cu o medicamentatie adecvata, cu permanenta preocupare de a-i invata pe pacientii necajiti cum sa traiasca impreuna cu boala lor, ce cai sunt ca impreuna cu leacuri aplicabile ce eforturi proprii trebuie sa faca cu scopul vindecarii… Cam acestea au fost ce nu–l lasau sa ramina la Bucuresti intr-o locuinta comoda ,cu viata stralucita de capitala.

Da, este vorba de Dr. Benedek Géza, care nu si-a parasit niciodata Covasna si nu a abandonat nicicum acele scopuri pe care si le-a fixat datorita culturii si a cunostintelor acumulate si sa-si realizeze menirea lui de om si de medic.

Pornea de la trei cladiri ruinate, nationalizate si folosite partial pentru odihna clasei muncitoare in Valea Zanelor Covasna. In aceasta zona al orasului nu erau amenajari – canalizare, apa,forari de puturi, nici de CO2-mofete, sau ape minerale..nimic nu era,numai aerul curat, paduri si munti.

Perioada de a te apuca de proiecte marete era inproprie. Eram in 1960, Regiunea Brasov, Raionul Tg.Secuiesc. Mancarea se dadea pe cartela, portii zilnice, iar banii se alocau centralizat (daca se alocau), caci era perioada de dupa razboi, saracie. Brasovul aproba numai minimul necesar functionarii, caci era mult mai important indrustria decat sanatatea acelora care au fost sacrificati in conditiile dure de indusrializare. Daca a mai ramas ceva din fonduri, mult mai important era sa construiasca ceva la Poiana Brasov decat la Covasna. Si sa fie mai rotunda viata, la fel se repeta alocariile si la nivelul de jos: in Raionul Tg.Secuiesc exista Balvanyos, ce trebuia deasemenea refacut.

In aceasta perioada problema era sa ai un autobuz sa cari pacientii la 5 km la bai si inapoi, problema a fost la alocare de combustibil, sau chiar in a reface podul peste rau sa ai cale la autobuz. Era titanic sa te scufunzi in munti, sa incerci sa repari cladiri, infrastructura, fara bani si fara ajutor. Cate si cate referate, memorii, ,justificari, tipete de ajutor trebuia sa ajunga la urechea conducerii clasei muncitoare, inafara de munca de zi cu zi, cu care tot trebuia sa demonstrezi sa justifici ca merita si trebuie sa se faca sacrificiu pentru sanatatea bolnaviilor.

Acest lucru nu s-a schimbat mult nici cu ocazia reorganizarii teritoriala, apare Jud. Covasna, dar bani putini, Sf. Gheorghe avea statiunea Sugas, iar fondurile fiind pe judete defalcate, greu era sa justifici de ce sa plateasca din atat de putin alocat pt. judet, la un spital, unde vin pacienti din toata tara si nu aduc cotele lor din judetele respective. Este greu cand ai putin, cand numai saracia te pandeste si ai numai boli, bolnavi, necazuri.

Cand intr-un spital este la fel de important sa faci sa functioneze suprastructura (autobuzul,garajul,incalzirea,bucataria…) ca si sa demonstrezi cu putine si greu alocata medicamentatie rezultate, nu este usor. Asa apare o gospodarie proprie, grajd cu peste suta de porci, pentru cantina si pentru revalorificarea ce ramane dupa .., cai pt transport si aprovizionare…tot cu cadru de personal redus de spital. Sa repari,sa asiguri sa te milogesti,de dragul sa vindeci bolnavi din toata tara.

Metoda elaborata de a trata bolile cardiovasculare a inceput sa dea rezultate. Si ASCAR Bucuresti a observat in toate spitalele judetene rezultatele dupa repetarea tratamentelor. Rezultatul vorbea de la sine. Era ce nu s-a putut face altundeva numai la acel loc ascuns de padure, cu metoda si cunostiitele doctorului Benedek. Acest lucru era o piatra de incepute in viata spitalului. Rezultatele.

Au inceput sa vina bolnavi care altundeva nu se ameliorau, care erau directori in minister, chiar ministrii la incepute, apoi cine nu din tara si din afara tarii. Atunci au inceput sa inteleaga scopul si rolul metodei Covasna. Totusi investitiile cu greu au aparut.

Totul de la capat cu referate,justificari, simpozioane, milogeala.

De ce!

Era mult de rezolvat, si de cheltuit, nimeni nu vroia sa asume raspunderea de reusita. Forari de puturi (sunt costisitoare,oare da rezultat,va fi apa si gaz…), da a fost ,dar cineva trebuia sa asume raspunderea…

Si asa pas cu pas luind in sir pentru fiecare cladire doi trei ani de justificari, argumentari, si constructie, ba se aloca, ba nu se aloca bani, si asa s-a facut cantina si birouri , extindere corp central, constructie baia si corp cazare si tratament, bazin de inot, sala de gimnastica medicala etc.

Un om in viata lui de obicei se multumeste cu o simpla casa, multi nici macar atat nu reusesc, sau chiar o odaie simpla din bloc ce li se face gata, nici atat nu poate sa intretine sau sa tine curat, dar aici vorbim de mai multe cladiri, baze de tratament, aparatura, ce aproape similar sa realizat, cu mult chin, preocupare rationala, ca o gazda in ograda lui, asa facea, in plus fata de o metodologie de tratament care este aplicata si aztazi fara modificari procedurale, care vindeca anual mii de oameni.

Cam pentru aceste fapte a fost denumit acest spital Spital de Recuperare Boli Cardiovasulare Dr Benedek Géza. A facut totul fara ajutor, singur, si a aparut totul datorita ambitiei, a cunostiintelor, si a trasaturilor localpatriotice si de om.

Deci acum, cand este gata si functional, trebuie redenumit, macar acum sa facem cat putem, daca in timpul vietii nu-l am ajutat si apreciat.

Bravo! Urmasi demni ce suntem!

Bendek Zsolt

 

 

Kommentár egy sarlatán életpályájához

Sarlatán = szemfényvesztő – szélhámos, írja az értelmező szótár. Szükséges volt utánanéznem, mert még a családon belül is vita alakult ki róla. Erős kifejezés ez Teculescu Nicolaera, mondták az orvosok.

Az információk szerint az ifjú Teculescu a kovásznai iskola után, a bukaresti katonai akadémián kezdte tanulmányait. Egy szerencsétlenség miatt egyik lábát elvesztette (tény, hogy protézise, falába volt az 1950-es években) és balesetéből szülőhelyén, Kovásznán épült fel.

Kovászna ekkor ismert fürdőhely volt, ahol a sok ásványvízforrás, szabadtéri borvizes medence, a mofetták, a melegített vízü borvizes fürdők, a pokolsári iszapfürdő, mind vonzották a gyógyulni vagy pihenni vágyókat. Zavaros idők voltak. Ekkor kezdődött az államosítás, a magánipar és a szolgáltatások, köztük a fürdőztetéses vendéglátás felszámolása.

Ehhez a még müködő iparághoz csatlakozott a felgyógyult Teculescu. A fürdővendégeket tanáccsal látta el, majd – fiatal lévén – egyre bátrabban és vakmerőbben kezdett el orvost játszani (beismerése szerint a bukaresti felcseri ismereteit kamatoztatta).

Jól hozott a még magán iparág, bohém életet élhetett a „doktor“ úr, olyannyira, hogy vakmerőségében már tudományoskodó ötleteit is fel merte használni. Mofetta gázt szívott a fecskendőjébe és a fájó testrészekbe adta. Állitólag nagyon fájdalmas az ilyen injekció, így hát eredeti betegségüket elfelejtve gyógyultak a kezelésből a páciensek. Volt aki be is fertőződött. Talán ő még kevésbé tudta elfelejteni a kurát.

Ekkoriban nem volt még kórház Kovásznán. Az a pár orvos, aki az akkor még nagyközségben lakott , otthon vagy a lakásában kialakított rendelőben dolgozott, fogat húzott vagy saját müszereivel és orvosságaival gyógyított. Mindenki a maga ura volt. Így Teculescu is , a “fürdők orvosa”.

1952 ben Kovászna városi rangot kapott és elkezdődött a kórház szervezése. Épület került, elvette az állam a tulajdonosoktól. A doktor urak választhattak: székestől, röntgenestől bevonulnak a kórhazba dolgozni, vagy pedig a felszerelés marad a kórhaznak, ők maguk pedig mennek a Duna deltába.

Teculescunak nem sok zavart okozott a kórház megszervezése, az ő üzlete, “rendelései” folytak tovább. Később viszont egy rendelet megkövetelte, hogy minden orvos mutassa be diplomáját – kezdett szervezkedni tudományosan is a munkásosztály. Hát itt kezdődtek a bajok! Ötletes huszárvágással akarta magát a bizottság előtt kimagyarázni: részeget színlelve hányadékkal mentette ki magát a meghallgatáson, de ezzel csak elnapolta a bajokat. Végül be kellett ismernie, hogy diploma, az nincs.

Igy ért véget a kovásznai orvosi pályafutása, befellegzett a doktorkodásnak. Mára ezt úgy szépítette az idő, hogy felszámolták a (különben hivatalosan soha nem létező) balneológiai osztályt, a sok és elismert, nemzeti hirü kutatómunka ellenére.

 

 

Egy darabig Előpatakon dolgozott felcserként, majd hosszú időre eltünt. Diszkrét hallgatás követte az eseményeket, a bennfentesek szerint elitélték és bezárták. Néma csend honolt körülötte.

Évek után ugyan ismét megjelent Kovásznán, makulátlan fehér öltönyében, nagy fekete kalappal. Ífjú neje a régi ismerősöknek azt újságolta, hogy újból dolgozik a nagyhírü Teculescu balneológus, aki Iasiban orvossá lett, viszont most már Slanic Moldován, a fürdőn orvoskodik, majd ott kezeli a ragaszkodó betegeit.

Hát minek is nevezzem?!?

2015-ben, amikor életpályáját kutattam, még egy és más kiderült. Slanic Moldován nem szerepel ,nem emlékeznek a szegény rokkant, falábu orvosra, nyoma sincs!

A Iasi-i egyetem, ellenőrizve vegzőseinek listáját, írásban állítja , hogy ilyen nevü orvos nem tanult és nem diplomázott az orvosi egyetemen. Szakemberek szerint a vakmerő kutatásait és kezelési módszereit, ha lettek volna orvosi ismeretei, soha nem merte volna véghezvinni.

Azt hiszem, tényleg sarlatán, még akkor is, ha egy szimpatikus viselkedésü, józanul jó modorú ember volt, aki eletében mindig szeretett volna orvos lenni,

Persze ha tanul, lehet hogy eléri ezt is.

 

Benedek Zsolt

 

 

 

 

Către
MINISTERUL SĂNĂTAŢII
Bucuresti

 

În atenţia Dl. MINISTRU NICOLAE BĂNICIOIU

Stimate Domnule Ministru,

Ma numesc Dr. BENEDEK CSABA, sunt medic la Spitalul de Recuperare Cardiovasculara Dr BENEDEK Geza din Covasna.
Sunt fiul celuia al cătrui nume poarta spitalul nostru, fondatorul şi primul director al spitalului.
În data de 01.04.2015, împreuna cu caţiva alţi colegi, prin intermediul managerului spitalului, dl. Cristian Cimpoi, am aflat despre scrisoarea ministerială nr. 2388/23,03,2015, si de iniţiativa schimbarii numelui spitalului în Spitalul de Recuperare Cardiovasculara Dr. TECULESCU – BENEDEK. Avănd în vedere posibilitatea ca actul de redenumire să ajunga în curand în faţa Dvs. pentru aprobare, ţin să Vă aduc la cunoştiinţă cateva informaţii şi detalii. Fac acest lucru sperand ca pot să-mi aduc contributia în luarea deciziei corecte..si pentru preantampinarea unor urmari nedorite ce pot aparea in cazul redenumirii propuse.
Aceasta iniţiativa nu provine din interiorul spitalului nostru (adica nu respecta prevederiile legale referitoare), ea apare din partea unor oameni si organizatii din exterior. Deşi după informaţiile mele procesul decizional se află intr-o fază avansata, am aflat de existenţa lui numai de cateva zile. Problematica nici pana-n prezent nu a fost dezbatuta de conducerea spitalului, si nici in Consiliul de Administratie şi de angajaţi.
Legat de persoana Dl.Teculescu Nicolae, propun in atentia Dvs.scrisoarea mamei mele, Dr. Benedek Viola ,medic primar pediatru, actual pensionar, care din anul 1952 a trait si a lucrat alaturi de sotul ei, Dr. Benedek Geza, la Spitalul Unificat Covasna precum si la Spitalul de Cardiologie Covasna.

In lumina celor relatate de mama mea , – martora a acelor vremuri – cred ca intelegeti motivul pentru care sunt profund indignat, chiar jignit ca medic si fiu, daca spitalul va fi denumit si dupa o persoana, care nu a contribuit cu nimic la crearea si renumele spitalului, mai mult, persoana trezeste amintiri triste in memoria multor locuitori si a personalului sanitar din Covasna.

Dr. Benedek Csaba Zoltán

 

A Kovászna megyei Tanács kiállása a névváltoztatás ellen

Mt2.jpg

Két hír a Kovászna megyei sajtóból

Tíz nap, tízezer aláírás

A kovásznai Dr.Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház előtt tartott sajtótájékoztatón tegnap jelentette be Tamás Sándor megyeitanács-elnök: megkezdték a gyüjtést, tíz nap alatt tízezer aláírást kivánnak összesíteni, a listával is alátámasztják: a megyében sem a magyarok, sem a románok nem kívánják, hogy a kórház elnevezése megváltozzon. Tamás elsőként írta alá a petíciót, őt követte Márton Árpád képviselő, majd Thiesz János kovásznai polgármester.

Háromszék, 2015.április 17., péntek

Győzelem összefogással

Az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselete tegnap adta át a kovásznai Dr.Benedek Géza Szívkórház nevének megtartásáért gyüjtött közel 30 ezer aláírást az Egészségügyi Minisztérium főtitkárának, Florin Puscãunak, és már lapzártakor érkezett a hír: az intézmény megőrzi eredeti nevét. Az RMDSZ, az MPP, az EMNP közös sikerként könyveli el az eredményt, amely nem valósulhatott volna meg az orvostársadalom, a román és a magyar közösség, valamint a politikum összefogása, ésszerü belátása nélkül. Köszönjük mindenkinek – magyaroknak és románoknak – Kovásznán, Háromszéken és a nagyvilágban a támogatást. Köszönjük az országos politikai képviseletnek a hatékony közbenjárást. Az összefogás ereje eredményt hozott! Örülünk, hogy a kovásznai egészségügyi központ továbbra is alapítója, dr.Benedek Géza nevét viselheti – fogalmazott Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke.

Székely Hírmondó, 2015.április 29., szerda

Dr.Benedek Ibolya és az egész Benedek család ezúton is kifejezi köszönetét azoknak a tízezreknek, akik kiálltak a név visszaállítása mellett és aláírásukkal szentesítették akaratukat. Külön köszönet Tamás Sándornak, a megyei tanács elnökének a hozzáállásáért és az aláírásgyüjtés megszervezéséért.

Az egészségügyi minisztérium parancsa a név visszaállításáról

536 miniszteri rendelet.jpg

]]>

TOP